2015 FŐVÁROSI KÖNYVESBOLTJA III. HELYEZETT

AKTOK – színes ceruzarajzok Fekete Pétertől

Egyed László kiállításának megnyitója
a Cultiris Galériában

Megnyitja:
Margócsy István
irodalomtörténész


EGYED LÁSZLÓ festő, grafikus, filmrendező (Budapest, 1953.)

Autodidakta. 1985, 1988: A Soros Alapítvány ösztöndíjai; 1986: Lektorátusi díj; 1988-1989: Pollock-Kasner Alapítvány ösztöndíja; 1996: az UNESCO és a zsűri különdíja az Egy titokzatos férfi című áldokumentumfilmért. 1981-1982 között az Egyesült Államokban járt; 1988-ban vendégprofesszor a jeruzsálemi Bezalel Művészeti Egyetemen.

~ cizellált nonfiguratív kollázsaival (különböző ruhaanyagokból, papírokból) tűnt fel.
Készített monotípiákat, melyeken az egységes színfelületre vászondarabot helyezett figuratív ábrázolással. Számos klasszikus alkotás, Caravaggio, Rembrandt parafrázisát készítette el, de a legtöbbször Picasso művei inspirálták. Ökonomikus rajzi stílus, egyszerűsítés jellemzi aktképeit és mindennapi tárgyakról készült naturalista rajzait, melyeken nagy szerepet játszik a töredékesség, a kihagyás, a szünet - az anyagtalanítás. Csendéletein és aktjain, ahogy parafrázisain azokat a határpontokat keresi, ahol még felismerhető a kiinduló motívum. A sorozatokon (tollrajzok, ceruzarajzok, printerrel sokszorosított és újrafestett stb.) egyetlen kérdést állít a középpontba: hányféle módon variálható a kiinduló kép. A klasszikus elődök nyomán készült művekből és a mindennapi tárgyak együtteséből belső fejlődésregény, egy élet naplója bontakozik ki. Filmrendező, szerkesztő-riporter.

A helyről, ahol a képek készültek:

Néhány művész rendszeres időközönként közös rajzolásra gyűlik össze Peter Fekete lakásán. Modellt bérelnek és bár az este folyamán különböző időpontokban érkeznek, együtt élvezik a közös munka különleges örömét, de mindenki a maga módján közelít ugyanahhoz a látványhoz. Fontos számukra ez az élmény, szeretnek természet után rajzolni. A rajzolás félórás szakaszai közt a szünetekben kávéznak, eszmét cserélnek, kötetlenül beszélgetnek. Rajzolás közben a heves koncentráció es a háttérben szóló halk zene folytán meditatív állapotba kerülnek. Az este folyamán újabb barátok érkeznek, egyesek elmennek, megisznak együtt egy pohár bort, aztán, ha mindannyian végeztek, körbejárnak, megnézik egymás munkáit, majd elfogyasztanak néhány falatot, miközben folytatódik a beszélgetés. A művészet egyfajta életforma a számukra.

Peter Fekete